Miután elkészült közel 60 000 db préselt tégla, folytatódhat az építkezés. A műtő épületét a Hungary Helps adományból, míg a kiszolgáló épületet és garázst a Lumiére pour le Monde belga non profit szervezet támogatásával építjük. Ezekkel párhuzamosan készül a szivattyúház és afrikai főző helyiség, ahol a betegeket kísérő hozzátartozók főzhetnek. A bal oldali képen a műtő épülete látható, a jobb oldali képen balra az épülő műtő, középen a kiszolgáló épület garázs. A piros fehér zöldre festett tető a ciszterna felé épített paillotte /afrikai pihenőház/ teteje. Drónos videó az építkezésről.
Bővebben: Szépen halad a műtő és a kiszolgáló épület- garázs építése
-Banális? Dehogy, hiszen ma operálom Püspök Atyát! Ehhez érteni kell, Afrikában az egyházi méltóságok igen magas rangon vannak. Valahol a miniszterekkel mozognak egy magasságban.
Ráadásul, mi, missziósok csakis a Püspök Atya szárnyai alatt létezünk. Érthető, mit éreztem, mikor a minap telefonon keres:
-Szépjónapot doktor Rich, Olaszországban voltam szemészeti kontrollon, és azt mondták, a szürkehályog már jól megérett, meg kéne operálni! Rögtön mondtam az orvosnak: jó, de azt majd nálunk, a dr Richárd operálja!
No, mondanom sem kell, azonnal beállt az arythmiám egy percre. Persze, ha belegondolok, micsoda megtisztelő gesztus, mekkora bizalom, ránk, rám bízza a műtét sikerét, a látását!
-Jó, Monseigneur, akkor találkozzunk, hogy felmérjük a dolgokat.
A Mbuji Mayi-i Püspök egy igazi Atya, a hívei felé. Renkívül művelt, szeretettől sugárzik és csak árad belőle a jóindulat. Minket, amikor a szemészeti centrumot akartuk megnyitni nagy, nagy örömmel fogadott.
-Én rövidlátó vagyok és e miatt szemész akartam lenni, később másként alakult, milyen jó, hogy titeket az Úr küld hozzánk. Valahogy így fogadott.
Szóval a műtét. Ilyen VIP személyeket nem egyszerű műteni, az ember már hetekkel előtte gondol rá minden nap, az előző estén rosszul alszik, és szorít, hogy „csak minden jól sikerüljön”. Eljön a nagy nap és koncentrálunk ezerrel, csak minden jól sikerüljön. És szabály, hogy valami baki mindig van. Nem volt komoly, de miközben küzdök, hallom, hogy a másik, mellettünk levő asztalon Simon doktor egy idős bácsit operál kétoldali totális szürkehályog miatt.
Simon, a kezdeményezést magához ragadva egy idő óta operálja a hályogokat. A régi technikát használva (ezzel kell kezdeni) igen jó eredményeket ér el és láthatóan élvezi. A mai betege egy 99 éves bácsika, aki évek óta nem lát a bilaterális hályog miatt. Szépen nyugodtan, kimért mozdulatokkal, mint egy művész vezeti a szikét, kissé még remegő kezeivel. Majd vége, és mindenki hazamegy, a holnapi kontrollig.
Ez a várakozás is nehéz nekünk, ilyenkor többször végigpergetem a műtétet és nyugtatom magamat: minden oké volt, így minden oké lesz! Igen, de vannak láthatatlan tényezők, mi van, ha nem voltak a körülmények teljesen sterilek, mi van, ha a beteg odapiszkál… stb.
Csütörtök reggel, a kötések leszedése után nyílik meg a világ, főleg a bácsikának, aki hirtelen újra lát! Ekkor ismeri fel Püspök Atyát, akinek nyakába ugorva Őt puszilgatva, fejét keblére hajtva rója tiszteletét és végtelen háláját, hogy újra láthatja. Az öröm kétoldali, az Atya is jól lát, és örömmel teli. Mire beszaladok a fotómasináért, már csak gyengébb, de még beszédes képeket sikerül produkálni: A Pásztor és a Bárány öröme, a nagy találkozás, milyen csodás pillanat!
Ez tényleg szép, gondoltam, megosztom Veletek, a régiek tiszta öröme! Az én nagy örömöm pedig Simon doki fejlődése, akiben a jövő egy pillérjét sejtem.
Mbuji Mayi-ból:
Richard
A műtő épületének lebetonozott padló szintjén most gyártják a téglákat. A téglákat helyi vörös földből 7% cement hozzáadásával egy bérelt présgéppel állítjuk elő. Már 12 000 db tégla elkészült, még 3x ennyire van szükség az épületek falazásának megkezdéséhez.
Párhuzamosan ezzel a mosoda-raktár-garázs épület kezd emelkedni. Folyamatban van a ciszterna-paillotte térség tereprendezése és a csatornahálózat kiépítése. A ciszterna paillotte tetejét lefesttettem kokárda színüre, hogy így emlékezzünk meg a magyar segítségről.. Folyamatban van a ciszterna melletti kis kerek épület építése is, mert ebben lesz a szivattyú-technikai lokál, és ezeket a szereléseket már a végső tervek szerint szeretném építtettni.
Folyamatban van a kör oszlopok és a lyukacsos árnyékoló fal építése is.
A műtő alapozása elkészült, Gaby mester videóját itt megtekinthetik.
A műtő épületének alapozása itt látható.
2019.december
2019 szeptemberében kezdték el a műtő alapozási munkálatait. Az eredeti tervhez képest a fogadó és rendelő épületével nem párhuzamosan, hanem merőlegesen lesz elhelyezve. Fedett folyosóval lesz összeköttetésben a rendelővel. Ezeket a munkálatokat 100%-ban a Hungary Helps adományból fedeznénk.
A delegáció tagjai március eleji látogatásuk alkalmával a még üres telekrészen. Jobb oldali kép: a műtő alapozási munkái elkezdődtek.
Az életet adó víz tározására szolgáló ciszterna befejező munkálatait a Hungary Helps adományból fedeztük. A ciszterna-paillotte- víztorony építés igazi nemzetközi összefogás eredménye: Association Alliance Internationales France, Béres János, St Denis Paris Egyházmegye és a Hungary Helps adományokból épült fel. A tervek az Építőmíves Kft, a Kenese kft és a Lanterv Kft adományaként készültek el, ők gondosan nyomon követték a munkálatokat és jótanácsaikkal segítettek. A hatalmas munkához 30 000 liter vizet hordott a lakosság 20 literes kannákban biciklin, 67 m3 betont kevertek ki kézzel a munkások, 600 zsák cementet használtak fel 295 m2 zsaluanyagot és 6500 kg 12-es illetve 400 kg 8-as betonvasat.
Az elkészült ciszterna tetejére került a paillotte /afrikai pihenőház/ ennek zöld hullámpala tetejét piros fehér zöldre tervezzük festeni, hogy emlékezzünk kis magyar hazám adakozó állampolgáraira.
Többszöri halasztás után, végre sikerült nyélbe ütni a 2019-es Sankuru megyei missziót, amit már hónapokkal korábban elkezdtünk szervezni. Végre minden összeállt, a csapat, a kocsik, a felszerelés és a kellékek, indulhattunk két autóval, összesen heten, 3 orvos, 2 szakápoló, egy optikus és egy sofőr. Én vezetem a vadonatúj Land Crusier dupla kabinos platós autót, amit a Hungary Helps program keretében vettünk, a távoli missziók támogatására.
Kabindától észak-keletre található Tshofa, a Basongie nép teülete. Kongóba érkezésemkor Jerome gyakran emlegette: hamarosan felvállaljuk a Tshofai EÜ zónát is! Na, az jó, mondtam magamban, így világot láthatok. Nos, 24 év múlva végre eljutottam Tshofa-ba.
Ma hajnalban indult útjára az újonnan vásárolt Land Cruser PicAp, melyet a Hungary Helps adomány jóvoltából tudtunk megvenni. Nagy segítségünkre lesz a távoli missziók során, rakterébe kényelmesen elfér majd a szokásos felszerelés, operációs mikroszkóp, operációs fogyóeszköz, szemüvegek, aggregátor, sterilizáló felszerelés /kukta/ stb. Reméljük gond nélkül leküzdi az előtte álló nehéz terepet, Kinshasa- Mbuji-Mayi 1300 km-es szakaszát előreláthatólag 4-5 nap alatt teszi meg. Mivel száraz évszak van, az utak viszonylag jobb állapotban vannak, ezért mertük bevállalni hogy 4 keréken jöjjön "haza" az autó Mbuji-Mayi-ba. Érkezése után nem sok pihenőre lesz alkalma, mert a jövő héten indulunk egy 3-4 hetes misszióba a Sankuru vidékre /Kole, Lodja/
Richárd testvér
A ciszterna építésének 3 nagy fázisa volt, az alaplemez, a fal és végül a fedlap megépítése. Aki ilyesmit még nem épített, csodálkozva és hitetlenkedve fogja venni: 600 zsák cement, 6500 méter 12-es betonvas, 67 M3 beton, rengeteg fa anyag, 24.000 liter víz… és sok munkás kéz.
A munkaszervező önkéntes segítségünk, Zsolt, még pont le tudta vezényelni hazaindulása előtt a fedlap betonozást. Érdemes egy pillantást vetni a fedlap zsaluzatát alátámasztó erdőre, amire került a vasalás.
A ciszterna oldalfalának betonozása nagy próbatételnek tette ki a kongói munkásokat, szakembereket. A kényes művelethez megvártuk a száraz évszak kezdetét, ami idén egy kicsit később érkezett. Nagy volt az izgalom az alaplemez betonozása után, mert az utókezelés vagy 3 hétig is nagyon fontos, ne repedjen meg a vízzáró beton, és tartsa majd az esővizet. A következő művelet a ciszterna fölé magasodó pájott (ami alatt a betegek hűsölhetnek, főzőcskézhetnek) betonozása a ciszterna aljától, egy 9 méter magas középső beton oszlop nyúlik az ég felé, ami majd tartja a tető szerkezetet.
A ciszterna betonozása nagy próbatételnek tette ki a kongói szakembereket, munkásokat és a munkálatokat felügyelő Durkó Zsoltot, aki megfeszített erővel próbál mindent a a Magyarországi szakemberek által diktált szabályok szerint végezni. Köszönet ezért mindenkinek, köszönet az Építőmíves Kft-nek a tervezésér a Lanterv Kft-nek és a Kenese Mérnöki Irodának akik mint társszerzők vettek részt a tervezésben. Köszönet Bordás-Varga Nórának /aki a kórházat önkéntes munkában tervezte meg/ hogy továbbra is nyomon követi az építkezés menetét Köszönet, hogy továbbra is féltő gonddal figyelik a munkálatokat,és jótanácsaikkal segítik a ciszterna építését. Kongóban nem egyszerű egy ilyen építkezés: a sódert nagyobb kövekből törik össze kézzel, kalapáccsal. Zsákokban biciklin tolják a helyszinre. A ciszterna aljának betonozását vasalás után egyszerre kell elvégezni, hogy a beton egyben kössön meg. Így 40 ember 4 helyen kézzel /egy betonkeverő volt csak/ 2 órás váltásban keverte a betont. A betonozáshoz szükséges vizet ami a mi esetünkben 30 000 l víz kannákban fejen, biciklin hordták oda. Mindezt 35 fokos melegben!!!
A képeket készítette: Durkó Zsolt MPE OCM
Elkezdtük az alaplemez vasalásait lerakni, először a nap sugarainak megfelelően osztottuk ki a vasakat, precízen a rajzhoz igazodva. Aznap éjjel jött egy nagy vihar, iszapot is mosott vissza a ciszternába. Mivel se zsomp, se szivattyú, így kézzel, kis műanyagokkal, rongyokkal meregették a vizet egy napig. Ez még egyszer ne ismétlődjön meg, ezért a külső falat megemeltük, így már nem tudta visszamosni a földet a medencébe. Dron felvételen is ellenőriztük a szabályos vasalatok lerakását. A folyamatos kapcsolat tartásnak, a precíz rajznak köszönhetően a tervezők hibátlannak minősítették az alaplemez vasalását . Jöhet a betonozás.
A brigádokat toborozták folyamatosan, eljöttek, kölcsönösen szemügyre vettük egymást. A vízhordók hozták a vizeket, az apró köveket szállító biciklisek a köveket, minden alapanyagnak meg kell lennie, mert megállni nem szabad, egyszerre kell kész legyen a betonozás. A tervezett nap éjjelén ismét kaptunk egy vihart, így a víz az égi áldásával már elég lesz, de a betonozást el kellett napolni, mert ismét ki kellett kanalazni a vizeket. Pénteken már 7 órakor mindenki kezében a ráosztott szerszám, s feladat.. A munkások kicsit kakaskodtak egymással, fitogtatva erejüket, de látva a munkából kimaradt csapatot nekiláttak a munkához. Már sok véleményt hallottam az Afrikaiak munka tempójáról, és 12 év alatt én is tapasztaltam Kongóban,de itt és most meg lett mondva, akkor van a nap végén fizetés, ha mindenki szívvel és lélekkel csinálja, és azon van estére meg legyen. Ők évtizedek óta kézzel keverik a nagy mennyiségeket is, mondták az egy beton keverő csak hátráltatja őket, nem ismerik. Húsz négyzetméteres beton placcon először a homokot, a cementet kétszer átkeverték, majd a tetejére ráhordták az apró köveket, aztán jött a vizezés, a vizes átkeverés kétszer.
Majd vödörbe rakva lánc formátumba állva adogatták le a kész betont. A másik csapat csúszdán szinkronban adagolta . Délben több turnusban ebédeltek, a minden nap bab és fufu menüt sűrű borsólevessel színesítettem, amit örömmel vettek, ilyen Magyaros ételt soha nem ettek. Gaby mester vett 40 kanalat, mert először úgy volt, egy merőkanálból issza a levest mind a 40 ember. Közben lent a ciszternában, a két teherbíró kőműves a precízen kiszintezett jelekre, húzza le a vibrált betont. Lassan a nap is az új vizsgáló épület mögé bújt, de még sötétedés előtt készen lettünk. Mindenki örült, a munkások a jól megérdemelt bérüknek, mi meg a kész, minőségi betonozásnak. Minden munkás örömmel jön majd az oldal palást, majd a tető betonozásához is.
Zsákokban biciklin tolják a helyszinre a kalapáccsal, kézzel készített sódert. Ebédet is készíttetettem a munkásoknak, érezzék a törődést a nehéz munka után: biachi, bab, zöldborsóleves és fánk. Nagy volt a sikere!
Durkó Zsolt MPE OCM
A belgiumi OWW NGO-nak /non profit szervezet/ kis szemészeti klinikánk sokat köszönhet. Nagy mennyiségű fogyóeszközt és számtalan műszert kaptunk tőlük ingyen, sőt, még a szállítást is ők állták évekig. Valahogy adósnak érezvén magunkat, amikor beindították a Basankusui missziót, (6 évvel ezelőtt) nagy örömmel csatlakoztam hozzájuk. Egy ilyen misszió általában 2 hét, amikor egy kb 12 fős stáb érkezik Basankusuba, az őserdő közepébe, felállítja a szemészeti kórházat és elkezd dolgozni.
A 2019-es misszióra belga részről 2 szakorvos, 3 rezidens (szemésznek tanuló orvos), 1 műtős szakápoló, 3 fő a refrakciót és a szemüvegfelírást és kezelést biztosító lelkes tag és a főnök, Yann-ból állt. Hozzájuk csatlakozott a Mbuji Mayi-i kis csapatunk, én, Tamás, Simon Pierre doktor és Patient, aki nálunk a műtőben a főember.
-Minek ide ennyi orvos? Kérdezheti valaki, nos, a misszió kezdés előtt közölték Basankusuból: már 3500 előjegyzett beteg van! Persze, ilyenkor nem kell megijedni, mert sokan kétszer is feliratkoznak, mert a lényeg, hogy valahogy sorra kerüljenek… Ráadásul az idei misszió rövidre sikeredett, mert csak 9 munkanap volt!
Aránylag sima, de 3 és fél órás repülőút után érkeztünk Basankusuba. Ilyenkor mindig megdöbbent a végtelen őserdő, órákig csak a zárt dzsungel fölött repülünk. Nos, itt lepottyanni, nem volna túl jó. Persze, helyenként vékony ösvény, majd egy falu látható. Elképesztő területek víz alatt, mondják is, hogy a világ első édesvíz készlete a kongói medence.
A fogadtatás nagyon családias, a kórház személyzet, a nővérek és még atyák is vannak, akik a súlyos napsütés alatt fogadnak minket.
Nem akarom részletezni az eseményeket, de a kipakolás és a rendelő, szemüveg-szalon és a műtők felállása pár órát vett csak igénybe. Másnap korán, mát 7 órakor indult a rendelés. Mindeközben az én feladatom a műtő beindítása, ahol a legnagyobb gond idén is az autokláv volt. Egy régi rendszerű autoklávval próbálkozom, amiben valami szelep rendetlenkedik, időnként jó, és lefut a ciklus, de van, hogy valami elakad benne, ilyenkor kipárologtatja a vizet, és a ciklus leáll.
Ez így cikis, mert a sterilitás kardinális jelentőségű. Figyelmem egy új típusú masinára terelődik, ezt Yann tavaly küldte, de nem sikerült még eddig beüzemelni. Próbálom, hátha jó, szépen zümmög és duruzsol, de valami nem OK, mert a nyomás nem akar semmiképp emelkedni. Mi lehet a baj? Lekapom a tetejét, az első árulkodó jel, az egérkaki és a behordott magok… itt bizony egerek tanyáztak. Ilyenkor a kábeleket kell végignézni, mert ezek az állatkák imádják rágcsálni a szép színes vezetékeket.
Szerencsére látszik, hogy csak pár napig vagy hétig tanyázott az állat ott, hála valószínűleg a bőségesen kiszórt méregnek, amit elmenetelünk előtt gondosan kiraktunk. Meg is találtam, pont a vizet szabályzó szelep vezetéke volt elrágva, e miatt nem ment víz a cilinderbe és e miatt nem tudott a masina gőzt csinálni, e nélkül pedig nem lehetett nyomást előállítani. Semmi perc alatt megforrasztva, szuperül beindult a masina, és ez után zsinórban mehetett a munka!
A 10 nap alatt kb 3200 beteget vizsgáltunk és 270 műtétet végeztünk (3 mikroszkóppal) Első beteg a rendelésen a Püspök Atya volt. Szépen fejlődő szürkehályogot találtak nála. Jó, mondta, ezt már tudom, mert Belgiumban megállapították és meg akarták operálni. De én mondtam nekik: majd Basankusuban, nálunk! Na, erre csak csodálkoztak a belga kollegák. Mi? Micsoda szemészet van ott, az őserdőben!?
Így esett, hogy Krystine kollegina, aki őt vizsgálta mondta neki: akkor majd a Richárd operálja magát… Mondhatom, az ilyen feladat nem szorongás nélküli, de megtisztelő feladat. A püspök Atya egy alacsony, sovány és végtelenül szerény ember, komolyan, jól esik vele beszélgetni és vele lenni. Mint egy bárány, olyan engedelmes volt, és minden igen jól sikerült. Másnap már 1.0-es lett a látása!
Micsoda tanúságtétel és bizalom felénk, ezt mindenki jól megjegyezte és értékelte. A 10 nap gyorsan elrepül, minden nap este 7-8 ig operálunk, majd egy jól megérdemelt chips és sör… és a vacsi. A misszió egyik csúcspontja általában a vasárnapi csónakázás a kristálytiszta folyón, csodálatos színekkel, és a Bonobó majmok vizitje a rezervátumban. Igen, csakhogy Yann kér, állítsuk be az általa küldött elektromos generátort a Procure-on. Igen, Yann még ilyenre is gondolt, hogy vegyen egy szuper 13 KVA-s generátort a Procure részére. Látom rajta, hogy nagyon szeretné látni és élvezni az új generátor fényét…
Természetesen igent mondok neki, és vasárnap kisingben nekilátunk. Kb 2 órás munka lesz, gondolom, a délutáni kiruccanásra pont jók leszünk.
Persze, ez a becslés totálisan téves volt, nyakig feketén, kormosan még du 4 órakor is azt kerestük, mitől csapódik le a biztosíték az egyik fázison… Végül sikerül, de sajnos a csónakázásról vérző szívvel le kellett mondanom. Sebaj, majd máskor, úgyis, a minket kísérő András mindent vett, e miatt én szinte nem is fotóztam…
Kisebb ünneplés után búcsúzunk és jön értünk a gép. A visszaút rázós, gépünk viharokat kerülget, sőt nagy kerülőt csinálva a Kongó másik oldala felől közelítve érkezik Kinshasába, és száll le teljesen simán. Megérkeztünk, és ilyenkor mindenki fellélegzik…
Örülök, hogy a COR-ból négyen tudtuk ezt a missziót támogatni, hogy a belga csapat elismerően nyilatkozott a mieinkről, sőt, püspök Atya kérésére a Basankusu-i kórházból vállaltuk, hogy két ápolót 3 hónap alatt a szemészet alapjaira kiképezzük, ami megvetheti egy elsődleges ellátás alapjait Basankusuban. Ez a jövő, hogy valami beinduljon előkészítve így a többi missziót.
Kis pihenő után csapatunk Andrással Mbuji Mayi-ba indult, ahonnan Kabinda és Tshofa a cél.
Richard, 2019 április
Az első 4 kép kivételével a képeket készítette: Hajdú D András.
Nagy esővíztárózó épül a kórház vízellátását /nem ivóvíz/ biztosítani. Kongóban, noha a szeptembertől júniusig tartó esős évszakban szinte naponta esik az eső, és egy-egy esőzés napi 50-80 mm csapadékot biztosít, a nők és a gyerekek napi szinten a fejükön 20-30 literes kannákban, lavorokban hordják haza a pénzér vett vizet mosásra, főzésre, mosogatásra. A kórház által biztosított nagyméretű tetőfelület adta az ötletet, hogy ciszternát kéne építeni. Támogatók is az ügy mellé álltak és Magyarországon önkéntes munkában az Építőmíves Kft megtervezte a 200 köbméteres ciszternát! Köszönet ezért, és köszönet a Lanterv Kft-nek és a Kenese Mérnöki Iroda Kft-nek, akik mint társtervezők segítettek a tervezésben. Anyagi forrásokat több helyről is kaptunk: Béres János és a magyarországi EPK gyülekezet, Alliance Internationales France, Saint Denis Egyházmegye, Franciaország, magánhagyaték az Egyház egyetemes küldetéséért, hálásan köszönjük segítségüket!
Ezt a két képet Hajdú D András készítette drónnal. A jobb oldali képen jobbról balra haladva látható a kórház fogadó épülete, majd a márciusban átadott rendelő. Mellette épül a ciszterna, tőle balra az aggregátorház és WC. A fogadó épület mellett a napelemek és a kép alsó szélén a két bádoggal befedett konténer. A fogadó épület és aggregátorház építéséhez alapítványi támogatással is hozzájárultunk. A napelemhez 12 db akkumulátort és egyéb alkatrészeket vásároltunk, míg a két konténer szintén alapítványi támogatással került megvételre.
A zsaluzat kő, a ciszterna külső falának lesz vetve, mert a vékony deszkát a hatalmas beton fal kinyomja. Így legalább kívülről a földet vissza termelve, megtartja. Így minden energiát majd a belső zsaluzat megerősítésére lehet összpontosítani.
A vasalatok Kenesei tervező iroda professzionális zsaluzási, és vasalási tervei szigorú betartásával kerül kivitelezésre. A gépészet a Lanterv mindenre kiterjedő tervei alapján készülnek. A ciszterna építéséhez, öntözéséhez 30.000 liter vizet hoznak, 20 literes kannákba, biciklin tolják. Ennek ára, kb 600 dollár lesz. Egy 1000 literes esővíz tároló itt helyben 650 dollár, a 2000 literes 1250 dollár. Mindenki csodájára jár, ilyen nagy volumenű föld alatti ciszternát nem láttak.
Ma már az eresz csatorna levezetéseket is szerelték. Ami ereszcsatornát az első épületre feltettek az Afrikás, a tetőről a víznek kb 10 %-a talál bele, a többi felette lesuhan a földre. Durkó Zsolt önkéntes tervezett erős vaslemez tartókat a műanyag ereszcsatorna rögzítésére, így már minden víz ami a tetőről lezúdul a ciszternában köt ki. Onnan speciális víztísztító berendezéseken keresztül megy a víztoronyba.
Reméljük, hogy rövidesen újabb képekkel tudjuk frissíteni cikkünket.
A képeket készítette: Durkó Zsolt MPE OCM
Lehetőség nyílt Hajdú D András díjnyertes fotóinak megvásárlásával, betegek szemműtétjének támogatására. Ez most egy rendkívűli alkalom, ugyanis András fotói soha nem kerültek még eladásra! További részletekről itt tájékozódhatnak.
*********************************
Az elkövetkező hetekben, ebben az ablakban Richárd testvért missziós útjaira elkísérő Hajdú D András fotós posztjait és képeit tesszük közzé. András 2015-ben a National Geographic megbízásából kísérte el Richárdot Kolei missziójára. Itt készültek díjnyertes fotói, melyek megvásárlásával most a betegek szemműtétjét és a film elkészülését is támogathatod!
*************************
Vihar előtti "csend" és szépség...
**************************************
Amikor eltűnik az út a mélységbe, talajerózió Kongóban.
******************************
A hely ahol élek, szoba kilátással!
Ti mit kérdeznétek?
Összességében már több mint két és fél hónapot töltöttem két alkalommal Kongóban, ezért bizonyos dolgokat már természetesnek veszek. Éppen ezért az jár a fejemben, hogy amikor interjúkat készítek Richárd doktorral, már néhány olyan dolgot biztosan nem kérdezek meg tőle, ami számotokra érdekes vagy fontos lehet... Szóval arra gondoltam, hogy megkérdeznélek benneteket, hogy titeket mi érdekelne? Mit kérdezzek meg még tőle?
******************************
A szürkehályog nem válogat errefelé... A képen egy hat hónapos mindkét szemére megvakult kislány vár a szemműtétjére. A műtét sikeres volt, a kislány visszanyerte a látását.
******************************
Ismerkedjetek meg Hajdú D. András új projektjével egyenesen a Kongói Demokratikus Köztársaságból. Épp egy dokumentumfilmet készít Dr. Hardi Richard szemészorvos munkájáról, aki immár negyed százada gyógyítja a betegeket és rászorulókat ezen az egzotikus vidéken. Bár András mostani útja során főként mozgóképeket készít, a filmben fontos szerepet kapnak majd a fotók is, hiszen nem tradicionális dokumentumfilm készül, hanem multimédia.
Az első fotó egy teherhordó kisfiú portréja Basankusuból, a másodikon pedig láthatjátok, hogy hova néz András szállásának ablaka.
Akik figyelmesen követik oldalunkat már biztosan tudják, hogy András nem először jár Kongóban, de ha lemaradtatok volna a korábbi kalandjairól, pótoljátok be a lemaradást az alábbi linkre kattintva: https://www.hda.hu/cataracta
Képek forrása: Hajdú D. András
Nikon D850 | NIKKOR AF-S 50mm f/1.4G | NIKKOR AF-S 17-35 mm f/2.8D IF ED
************************
A holnapi vacsi... Ma elmentem kicsit csónakkal, ahol elmondták, hogy természetesen nincs aligátor a környéken, nem kell semmitől sem tartanom. Alig fél órával ezután beállított egy kisfiú, eladni nekünk egy bébi aligátort... Aztán elmondtak, hogy vannak ám nagyok is. 4 éve is ugyanez volt, akkor meg úsztam is a vízben, aztán akkor is kiderult, hogy ITT nincsenek krokodilok csak AMOTT...
Szóval óvatosan kell ezt a Kongó dolgot csinálni...
****************
Az előzményekről:
Négy év után ismét Kongóba utaztam, hogy dokumentumfilmet készítsek a szemészorvos Dr. Hardi Richárd missziójáról. A történetet a National Geographicból már ismerhetitek, az akkor készült munkám ITT olvasható! https://www.hda.hu/pageng-1
Dióhéjban: egy olyan magyar szemészeti misszióról fogok beszámolni, ami lassan negyedszázada tart rendületlenül a kongói esőerdők mélyén.
Sikeresen összeszedtük az utazással és forgatással kapcsolatos költségeket, ugyanakkor még mindig több tétel van a film finanszírozásával kapcsolatosan, ami megoldásra vár. Ezért létrehoztunk egy oldalt, ahol a 2015-ben készült kongói képeimet áruljuk a film megvalósításának érdekében.
Soha nem kerültek még eladásra fotóim, úgyhogy ez egy különleges alkalom!
Ráadásul minden kép megvásárlásával a film elkészítésén túl közvetlenül is támogatod a betegeket! Minden fotográfia árába beépítettük ugyanis egy, vagy több műtét költségét, így most a művészi nyomat megvásárlásával Te is aktív részese leszel a missziónak, és visszaadod egy beteg látását!
Ez egy nemes cél, kérlek, segítsd a munkánkat, és hozz te is fényt a világba!
Hajdú D András
Beszélgetés dr. Hardi Richárd szemészorvossal
Közel negyedszázada az elesettek szolgálatában áll dr. Hardi Richárd szemészorvos. A római katolikus Nyolc Boldogság Közösség tagja az afrikai Kongóban él és dolgozik. Nyolcmillióan tartoznak a „körzetébe”… Legutóbb Luputában járt. Ennek apropóján arra kértük őt, meséljen nem mindennapi munkájáról. (Régi ismeretségünk okán tegeződünk.)
Készülődés a misszióra. A Luputai kórház.
Szeretnénk köszönetet mondani a két Indo Memory Automata szemüveglencse csiszoló rendszerért a Noptiker Optikai és Kereskedelmi Kft-nek és az összekötő segítségért a Magyar Optikus Ipartestület a Látásért Alapítványnak! A csiszoló gépek még az ősszel megérkeztek Mbuji-Mayi-ba, de fontos alkatrészekre vártunk a beüzemeléshez. Az alakatrészeket Durkó Zsolt vitte ki Kongóba, így már semmi akadálya nem volt, hogy elkezdjünk vele dolgozni. Richárd: "A CNC 3 D letapogató egység és a Practica kezelését megtanultam, most tanítom a COR optikusainak is. A gépek pontosak, mindent tudnak, köszönet az adományozónak!"
Nagy öröm és megtiszteltetés érte kis szemklinikánkat március hó első napjaiban. Magyarországról hat honfitársunk érkezett látogatóba! Szerencsés véletlen, hogy pont ekkorra készült el a B épület, a rendelő, amit 9 hónap alatt húzott fel Gaby mester és csapata.
A kórház második épülete a rendelő, a Lumiére Pour le Monde támogatásával készült el, tervező Bordás- Varga Nóra aki önkéntes munkában tervezte meg a kórház épületeit. Az új épület megáldása előtt kis beszédet mond, Azbej Tristan Államtitkár és Hölvényi György EP képviselő.
Misszió a kongói Mbuji Mayiban
Egy nyári hajnalon arra ébredtem, hogy erős indíttatást érzek arra, hogy dr. Hardi Richárdhoz, Rich-hez, ahogy Kongóban mondják, a csodadoktorhoz menjek, hogy a segítségére lehessek. (Ő szemészorvosként, a római katolikus Nyolc Boldogság Közösség tagjaként 1995 óta dolgozik Afrikában.)
Béres János babot oszt a szegényeknek. Megbeszélés Richárd doktornál a misszióról. /Béres János, Durkó Zsolt, Richárd testvér/
Megesz a misszió, rövid 1 perces videó. Lehetőségeket nyitogatni
Erről az elhívásról beszéltem Béres János barátomnak, akivel már 12. éve járunk missziós küldetésben, segíteni az árvákat, leprásokat, éhezőket. Papa János – ahogy Afrikában mindenki hívja, mert ő hűségesen visszajár ide – azzal fogadott, hogy neki is volt egy álma a kongói küldetésről. Hardi doktor megörült a hírnek, hiszen szinte maga alá temeti őt számos feladata. Már 24. éve szolgálja kiküldő, teremtő Urát, a semmin, a láthatatlanon hűséges, és úgy tűnik, két évtized után beérett a gyümölcs, elkezdődhetett az aratás.