Minap, az egyik reggeli gyűlésen valaki szót kért.
-Doki, hamarosan nov. 6- a lesz!
-Igen? és akkor mi van? kérdezem én, valami csapdát sejtve. Már megint kiderül, hogy fontos dolgokban alul informált vagyok.
-Hát az a COR szemcentrum megnyitásának évfordulója-jött a válasz.

Hát persze, 2006-ban november 06-án volt az első Mbuji Mayi-i misszió, és egyben a szemészeti centrum nyitása.
-Na, akkor azt meg kell ünnepelni-mondtam. Így történt, hogy 11-én szombaton ünnepeltünk.

Volt hálaadó Szentmise, kis beszéd, vetítés és evés-ivás. Csak zárt körben egypár beteget meghívva ünnepeltünk. Majd a 20-ra csinálunk nagyobb felhajtást.

Beszédemben, (amit nekem kellett mondani, mint helyettesítő igazgató) hálát adtam a megtett útért, felvázoltam a kezdeteket, hogyan indult el az egész, hogy kerestünk Jerome testvérrel házat a centrum indításhoz. Közösen örültünk annak, hogy a 16 év alatt 100.000-nél több beteget láttunk el és legalább 15.000 szürkehályogos beteget operáltunk meg.

Papa Willi

Rövid csönddel adóztunk Papa Willy emlékének, aki kitartóan rágta fülemet akkoriban: „mire vársz, hogy Mbuji Mayi-ba gyere, itt van a sok beteg”-és igaza volt. (Ő később szenátorként Kinshasában élt korai haláláig)
Külön hálát adtam a COR személyzet stabilitásának. 16 év alatt 2 ápoló, 1 éjjeliőr és egy adminisztratív személy ment el, a 35 fős személyzet rendkívül stabil és hűséges munkatárs.
Csodás volt a 17 évet képekben viszont látni, ugrattuk egymást rendesen és rácsodálkoztunk: honnan is jöttünk! Egyesek mennyit változtak, családok alakultak, fejlődtek, épületek nőttek ki a földből…
Az agapé és a hozzá való zene-tánc, ami errefelé kötelező, számomra már csak hab volt a tortán, hálás szívvel mondtam magamban: jó kis csapat! 

Mbuji Mayi, 2023 november 12