Megdöbbentő hírt kaptunk Kongóból. Papa Gaby, aki a Szemklinika építő mestere volt, akit csak „Mérnök Úr”-nak nevezett mindenki, váratlanul, hirtelen elhunyt. Ez a hír egyszerűen hihetetlen. Gaby mester mindig jó kedélyű, dolgos, az összetartást ápoló ember volt. Az építkezést végző csapatait mesteri kézzel igazgatta, mérnöki precizitása és érzéke Európában is megállta volna helyét.
Gabyt 1996 óta ismerem. Lubumbashiban, a Szalézi Atyáknál tanulta ki a kőműves mesterséget, majd 1993-ban a Kasai egyébe, Kabindába kellett menekülnie a szegregációs zavargások miatt. Számtalan kisebb, a kórházban végzett munka alapozta meg előbb ismeretségünket, majd barátságunkat. 2016-ban kértem fel Őt a Szemklinika első épületének építésére, és azóta Mbuji Mayi-ban élt. Látva az első idők anyagi bizonytalanságait, Ő volt az, aki mindvégig bíztatott: „Meglátod, az egész terv megépül, mert hűséges az Úr!” Munkásságát mindvégig a hűség, a precizitás és az összefogás, összetartás jellemezte. Szavai prófécia erejével hatottak, az 5 év alatt a Szemklinika 95%-a megépült.
Életműve az a 180.000 literes földalatti cisztera is lehetne, amit a Kenese mérnöki iroda precíz statikai tervei alapján centiméter pontossággal épített meg. A mű elkészülte után nevetve mondta nekem: „Dokikám, ledőlt az elefánt!” – célozva ezzel az ősök vadász-élményeire. Én hirtelen megijedtem: Vajon beszakadt a födém? Dehogy, inkább elkészült a mű, a gigászi feladatot elvégezték sikerrel. Időközben a magyarországi mérnöki iroda mestere, Kenese Pista is hasonló váratlansággal elhunyt. Hiszem, hogy onnan fentről nevetve beszélgetnek, és azt figyelik, vajon képesek vagyunk folytatni, immár nélkülük?
Bizony, rettenetesen nehéz lesz és azt sem tudom, hogyan. De éltet a hit: a megoldatlan problémákat egyszer, talán hamarosan(?), majd OTT, együtt, megbeszéljük. Remélem, lesz rá idő a Mindenható dicsőítése mellett! Papa Gaby és Pista, nyugodjatok békében addig is!