Mily nagy öröm, végre megérkezett az alapítvány által küldött kb 500 kg-os adomány.
Már hónapok óta türelmetlenül várjuk. Itt Afrikában a hetek-hónapok összefolynak, „ne tessék, kérem idegeskedni, folydogálnak a dolgok a maguk medrében” mondták nekem, aki hetente telefonáltam:
- Hol vannak a ládáink???
Egyszer egyik afrikai mondta nekem, aki az órámat fejcsóválva nézegettem…
-Elkésett, mondtam
-Á, doktor, nektek van órátok, nekünk meg van időnk…
Na, mit lehet erre mondani?
Szóval, végre megérkeztek a csomagok. A szalon újra csatatérré változott, és bele tellett 2 napba, hogy elrendezzünk mindent. Kb 100 kg használt szemüveg is érkezett, s mivel misszióba készülünk vidékre, úgy döntöttem, hogy viszek amennyit tudok, a szemüvegekből. Ehhez viszont be kellett mérni őket, mert ott, a munka hevében erre nincs idő. A vasárnapi pihenőnapot erre szántam. Mivel egy hete nem volt áramunk szerkesztettem egy kis mérőlécet, amin a pluszos üvegek dioptriáját meg lehet saccolni, és így sikerült ezzel a gyors módszerrel 5 doboz szemüveget lemérni.
Ezek a Magyarországról érkezett szemüvegek mennek Afrika őserdejébe!
Majd jelentem, volt e siker, biztosan lesz!
Köszönjük mindazoknak, akik áldozatos munkával gyűjtötték, azoknak, akik továbbították, és azoknak, akik adták ezeket a szemüvegeket! Szerintem igen jó szolgálatot fognak végezni!
Fr Richard
Készülődés a következő misszióra
Igen izgalmas és érdekes misszióra készülünk. Lusambóban, ahova évente 2-3x járunk, jelezték, hogy a folyón felfelé hajózva 120km-t, egy egészen elzárt körzetbe jutunk, ahol igen sok a szemészeti beteg. Ezt a falut Pania Mutombo-nak hívják, és a közvetlen közelben sok, igen népes falu van.
A trópusi őserdő-zóna déli peremén fekszik. A Lusambo folyó ezelőtt 20 évvel eddig volt hajózható, de mivel az áru továbbszállítása az útviszonyok miatt gondot okozott, a hajóforgalom teljesen leállt. 2012 novemberében, amikor Lusambóban voltunk missziózni, egy kis csapat felmotorozott, és 3 napig betegeket vizsgált. Sok –sok onchocerciásisos (folyami vakság) és szürkehályogos beteget találtak. Igen nagy a szegénység arrafelé, és a betegek 80%-a, akiknek beajánlották, hogy megyünk Lusamboba, mert ott vár az orvos, megoperál és majd látsz, azt mondta: nem lehet, egy fillérem sincs, még kajára sem, és hogy jutok majd vissza, ide?
Így elhatároztuk, hogy a következő missziót megosztjuk Lusambo és Pania Mutombo között. Rendkívül izgalmas lesz, ugyanis Belga látogatóink lesznek, és velük megyünk. Íme, a program:
-február 20-án jönnek a belgák, és 2 napig a Mbuji Mayi-i szemészeti centrumot látogatják, fotóznak + iterjúk
-22-én indulunk kisrepülővel Lusamboba, ahova közben kocsival megérkezik a felszerelés.
-23-án neki a Sankuru folyónak motoros pirogával, és a vizilovakat jól kikerülve felhajózunk Pania Mutombo-ba
-24-én elhelyezkedünk és indul a rendelés. Két-három nap rendelés után, amint van műtétes program, kezdődnek a műtétek. Pania Mutombóban kb 10 napot gondoltunk maradni, majd lehajózva, Lusamboban még 10 napot, így lesz a misszió kb 3 hetes.
Pania Mutombóról annyit érdemes még tudni, hogy amolyan nagyobb falucska. A kongói egészségügyi program megreformálásával, ezelőtt 6 évvel ezt a körzetet is, mint sok egyéb körzetet, önálló egészségügyi zónává alakították. Az egészségügyi zónáknak a központja, a referencia-kórház, és itt egy kisebb házat kiáltottak ki kórháznak. Én még nem láttam, de mondják, hogy nagyon vidéki kinézetű. Az a terv, hogy a rendelést a „kórházban” végezzük, és a műtéteket a plébánián. Azért ott, mert az egyetlen normális épület, a régi missziósok által épített katolikus plébánia és a templom… Szerencsére a plébános jó barát, és szívesen lát minket… Nos, ilyen ez a Kongó… mindenütt improvizálni kell. Az előkészületek fontos része, a bevásárlás, most úgy döntöttünk, hogy mindent innen viszünk: tányérokat, kést, villát, matracot, szúnyoghálót, műanyag széket, (ezeket azért, hogy ne kelljen ott bérelni!) wc papírt, kemotoxot, majonézt, konzerveket, lekvárt, lisztet, hogy legyen kenyér, repceolajat… és csokit, hogy az elkeseredett pillanatokban legyen morál-segítő terápia… Természetesen viszünk gyógyszereket, szemüvegeket és mindent, ami a szemészeti alapellátáshoz szükséges.
Készül majd sok fotó és riport is a betegekkel. Egyébként a tavalyi Lusambói misszió során operált szürkehályogos beteg „a falusi banya”/lsd. 2012 misszió Lusambóban cikk/ ebből a faluból való, remélem, hogy viszontlátjuk.
Még egypár szót a költségekről: A legnagyobb gondot, ami eltér a megszokottól, az üzemanyag költség fogja okozni. Igen drága mulatság a motoros piroga, mert a felmotorozáshoz kb 125 liter benzin kell, és mivel kétszer fog fordulni a piroga, csak a benzinköltség kb. 1000 dollárba fog kerülni. A gépkocsi is sokat fogyaszt ezen a lusambói úton, ahol rengeteg a homok. A betegeknek szemüveget és gyógyszert biztosítunk, ami szintén költséges. Ezekhez a költségekhez kérünk idén alapítványi támogatást.
Fr Richard, a készülődés hevében.