Emberi sorsok.
Telefon Lodja-ból, Pierre ápoló az: Te doki, van itt egy 10 éves srác, 200 km-ről jött. Megvizsgáltam, és szürkehályogos. Összegyűjtöttek 450.000 Frankot, (170 Dollár) ezzel béreltünk motort, és indulnának Mbuji Mayi-ba. A kérdés az, hogy ott mibe kerül majd az ellátás, és hogy fognak visszajönni. -Csak jöjjenek, mondtam, az összes többi költséget mi álljuk.
Bal oldali kép: a bérelt motorral megérkeztek a szemcentrumba. Jobb oldali kép: műtét előtt.
Az út Katako Kombe-ből nem rossz, de van egy kritikus pontja. A „marécage” nevű ingoványos szakasz, ahol fekete és ragacsos a föld, olyan kb 2 km-en keresztül, lapos és alsó terület következik, ahol a nyomok szerint több helyen és többen szenvedtek órákon át.
Az elakadás pillanatai, itt bizony ásni kellett! Jobb oldali kép: reggeli indulás.
Kissé szorongva, de nagy bizalommal ülök a gépen. Apróka, Fokker 50-es, a Gomair légitársaság tulajdona. Már repültem vele, ezt nem nehéz tudni itt, Kongóban, amikor egy társaságnak csak egy db gépe van… Mentem már vele Kananga városba, (arról a misszióról itt lehet olvasni) de oda az út csak 30 perc volt, és az kb 4 éve történt.
Készülődés a lodjai misszióra, rengeteg felszerelést vinni kell.
Nioki-ból Kinshasában találkozunk Radó Gábor doktorral és 2 önkéntessel. Együtt érkeztek kis hazánkból, és együtt folytatjuk utunkat Mbuji- Mayi felé.
Mielőtt belevágnék ebbe, a következő fejezetbe, tegyünk egy kanyart: a Nioki misszió végére. Nioki-ból kisgéppel Kinshasába érve Kinshasa egyik referencia helyén találjuk magunkat. Ez pedig a „Cercle Élais”. Amolyan klub féle, ahol klassz környezetben megtalálsz éttermet, tenisz, röp és kosárlabda pályát és úszómedencét. Minket az étterem érdekel, hisz 12 kiéhezett missziós megérdemli a csodálatos menüt, desszertet és italokat. Kell ez a 2-3 óra, amikor dumálunk, viccelődünk és együtt vagyunk. Dumcsi közben lövök 2-3 képet az éppen arra járó madarakról.
Szövőmadár. Jobb oldali kép: Mbuji-Mayi-ba érkezés, Radó doktur Úr és Noncsi felmérik a "terepet".
Januárban határozott szándékkal jöttem vissza: ritkítani kell a missziók frekvenciáját és idejét, mert a hosszú távollétek lassítják klinikánk fejlődését, visszafogják a kollegák képzését. Ahhoz képest, egészen másként alakult.
Februárban csatlakoztam az OWW belga missziós csapathoz, akikkel Basankusuban és Nioki városban voltunk 2-2 hetet.
Érkezés Basankusuba. Jobb oldali kép: a repcsi.
Érdekes felkérést kaptam: összeszerelni egy szemészeti klinika felszerelését. A Lumiére Pour le Monde Belga szervezet, akikkel idestova 10 éve komoly együttműködési viszonyban vagyunk, Kananga városban épített egy új szemészeti klinikát. Az ide vásárolt műszerek összeszerelését és beállítását bízták rám.
Az utazás nem volt zökkenőmentes... Az elkészült Kananga-i szemklinika.