RICHÁRD TESTVÉR KONGÓI BETEGEKÉRT ALAPÍTVÁNY

Misszió a kongói Mbuji Mayiban

Egy nyári hajnalon arra ébredtem, hogy erős indíttatást érzek arra, hogy dr. Hardi Richárdhoz, Rich-hez, ahogy Kongóban mondják, a csodadoktorhoz menjek, hogy a segítségére lehessek. (Ő szemészorvosként, a római katolikus Nyolc Boldogság Közösség tagjaként 1995 óta dolgozik Afrikában.)

Béres János babot oszt a szegényeknek. Megbeszélés Richárd doktornál a misszióról. /Béres János, Durkó Zsolt, Richárd testvér/

babosztjazsori
Megesz a misszió, rövid 1 perces videó.  Lehetőségeket nyitogatni
Erről az elhívásról beszéltem Béres János barátomnak, akivel már 12. éve járunk missziós küldetésben, segíteni az árvákat, leprásokat, éhezőket. Papa János – ahogy Afrikában mindenki hívja, mert ő hűségesen visszajár ide – azzal fogadott, hogy neki is volt egy álma a kongói küldetésről. Hardi doktor megörült a hírnek, hiszen szinte maga alá temeti őt számos feladata. Már 24. éve szolgálja kiküldő, teremtő Urát, a semmin, a láthatatlanon hűséges, és úgy tűnik, két évtized után beérett a gyümölcs, elkezdődhetett az aratás.

holnalatmutetelo

„Vak voltam, de most látok!” – kiabálják azok a boldog emberek, akik visszanyerték látásukat. Azok, akik éveken keresztül csak vezetővel tudtak közlekedni. A rászorulók most is több száz kilométert is gyalogolnak azért, hogy Richárd doktor megvizsgálja őket, és segítsen rajtuk, ha tud. Richárd testvér magát nem kímélve, fáradtságot nem ismerve gyógyítja a betegeket, műti a vakokat, távoli helyekre is elmegy, nyolc millióan (!) tartoznak hozzá. Dédelgetett álma válik most valóra: egy gyógyító centrum létrehozására vágyott, és most már építi is.

korhaz2.richszer
Rövidesen elkészül a rendelő. Richárd munkában, most éppen az autó alatt...
Csodájára járnak a környékbeliek: „Itt épül a városháza?” – kérdezik, mert ilyen szép munkát itt még nem láttak. Hamar híre ment annak, hogy Richárd testvér sosem menekült el, bármilyen háborúság is vette körül. Sok misszióst hazahívtak, de a doktor mindig maradt. Csodadoktorként ismerik, szeretik, kiabálnak neki, bármerre jár. A gyerekek mindig körbeveszik, mert ismerik jó szívét, ha élelemre, vagy egy darab ruhára kérnek, amibe misére mennek, Rich ad nekik, mert könyörülő szíve van. Ha beteget, elesettet lát, félretesz mindent, mert a segítségnyújtás az első.
E sorok írója a következőkben néhány személyes élményét szeretné megosztani az olvasókkal. Durkó Zsoltnak hívnak, 2019. január végén, a Pünkösdi Cigánymisszió Szeretetszolgálatának missziósaként érkeztem Kinshasába, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosába. Rich testvér már várt a repülőtéren. Csodálatos két éjszakánk volt a belga missziós házban, ahol reggeli, vacsora, fürdőszoba, és kényelmes ágy fogadott. Másnap elmentünk pénzt váltani, aztán felkutatni, van-e betonkeverő Kongóban? Eddigi utunk során azt láttuk, a mesterek kézzel keverték a betont, mezítláb állva a cementen. Az épülő víztározónak vízzárónak kell lennie, ezért kell a betonkeverő és a tömörítő. Találtunk mindkettőt, meglepően drágán, ezért nem az 5000 dollárost vettük meg, hanem az olcsóbbat, mert pénzügyi lehetőségeink végesek, beosztással kell költenünk. Megvettük mindazt, amire szükségünk volt, elvittük a missziósokhoz, akik eljuttatták egészen a Hardi-féle centrumig.

A sárga betonkeverő túl drága volt, a másikat vettük meg....

dragaciszthoz

Kis pálmákat, bukszusokat is vettünk a keverő puttonyába, hogy a kis kert, ami majd körülveszi a kórházat, szép legyen. Megérkezve Mbuji Mayiba, ismerősként fogadott a migrációs főnök, (igaz mindig elveszik az útlevelet, és ha nincs a csodadoktor, fizetni kell bizony!).

esokinctele
Kongóban az esős évszakban majdnem minden nap esik, rengeteg víz zúdúl le, patakokban folyik az égi áldás...a víz mégis nagy kincs...
A választások után nagy reménységgel vannak a helyiek, már megérkezésem után két nappal áram is volt vagy 3 percig... Ha villany nincs, víz sincs, és sok minden más sincs. Marad a mindig kevés esővíz, amivel beosztással kell élni, és várni az újabb esőt vagy az áramot, és a városi vizet, ami nem iható, de (legalább) van. Kipróbáltam, mennyi az a minimális mennyiség, amivel „zuhanyozni”, és fogat mosni is tudok. Íme: 0.4 liter a bevizezésre, utána a szappanozás (babaszappannal), majd a hajmosás 0.2 l (2 cm-es hajjal számolva), utána jön az öblítés, szintén 0.4 l, majd a fogmosás, 0.2 l, ez összesen 1.2 liter víz. Friss és üde is maradok ezután vagy három teljes percig, hiszen ennek elteltével ismét patakokban folyik rólam az izzadtság a jelenleg 29 fokos, párás melegben…

levesmalaria

Rich testvér kérte, mivel egy kedves barátja maláriás, főzzek már neki valamilyen levest. Mi van itthon? Van a fagyasztóban – amit napelem működtet – sárgarépa, kis karalábé, és pár szem krumpli. Ún. „Petőfi levest” (valamit visz a víz) készítettem. Elvittük és nagy sikere volt, a beteg barát boldog és hálás volt, el is vonult azonnal gyógyulni a levessel.

gabyrichard
Gaby mester a szemészeti kórház kivitelezője éppen a pénzt számolja. 
Ránk esteledett, a szentjánosbogarak kíséretében hazaautókáztunk. Közeleg a Clinique St. Raphael második épületének az átadása, a szakemberek serege dolgos hangyaként nyüzsög, hogy minden időre elkészüljön, és mielőbb elindulhasson az itt nélkülözhetetlen, esővíz tárolására szolgáló, kör alakú ciszterna. Addig is teszem a dolgom, földet művelek, trágyázok, hazai magokat vetek, példát adva a helyieknek, hogy lássák, miből lesz az ellátmány. Naponta örvendezem, hogy átélhettem, ha Isten hív, és mi engedelmeskedünk, ő nemcsak betölti minden szükségünket, de késszé és képessé is tesz a szolgálatra. Segít, hogy az ő dicsőségére és az emberek javára szolgáló, beteljesedett életet élhessünk.
Durkó Zsolt