Húsvétot beleszámítva 3 hétig Kabindába mentünk szemészeti misszióra. Az út igen izgalmas volt, mert a kocsi gyújtás felújítása óta ez volt az első komoly utunk a Pinzgauer mentőkocsinkkal. A csodálatos eredmény tartósnak bizonyult, „autónk, mint egy új száguldott”.

IMG 41IMG 69

Még szerencse, hogy a fékeket is teljesen átnéztem és felújítottam. Mivel magam végeztem ezt a munkát, vettem észre, hogy az egyik keréknél a fék ki van iktatva. Egyszerűen betettek egy szöget a csőbe, és jól leszorítva nyomásálló, de a fékhengert kiiktató megoldást alkalmaztak… Kongói szuper szerelők.

Alaposabban megnézve kiderül, hogy a rendszer légtelenítésekor a légtelenítő csavart túlszorították, így a menet megszakadt és már nem lehetett ráhúzni, lezárni. No, és ilyenkor mit csinál a becsületes szerelő? –kiiktatja a kereket a rendszerből, marad 5 kerék, elég lesz az fékezésre- és sunyít, nem mond semmit.
No, többek között ezért szeretem én magam szerelni a járgányt.
Szóval, utunk Kabindába nagyon klassz volt, a hosszabb, de igen jól karban tartott úton, lehetett rendesen száguldani legalább 60-al… A kompnál alig volt tömeg, így elég hamar átjutottunk.
A komp után kb 20 km-re van egy „no man’s land” rész, két etnikum közötti tampon, ahol kb 30 Km hosszan nincs falu. Ennek a közepén van egy kb 500 méteres szakasz, ami borzasztó szokott lenni, a kamionok által felszaggatott, felsértett föld, hatalmas lyukakkal és mindenfelé leágazó variánsokkal, amik időnként sokkal rosszabbak, mint az eredeti vágás… Úgy hívják: „djamba kubuélá” vagyis, majd a lemenő nap is itt talál, valami ilyesmi. Most ez a szakasz jó száraz volt. Kihúztunk egy beragadt autót, és baj nélkül átrepültünk a nehézségeken.
IMG 94IMG 39

Kabindában már nagyon vártak. Egy sor szerelnivaló, még az ünnep előtt, azonnal munkát adott.
Közben Tamás doktor, aki másfél éve tanulja a szemészetet és a jövő egyik nagy reménysége, belekezdett a rendelő és a műtő beüzemelésébe. Segített ebben Michel ápolónk, aki nagyon lelkes és segítőkész.
A kabindai közkórház rengeteget változott az utóbbi évben. Az összes épületet felújították és hozzájuk még építettek 4 pavilont és egy rendelőt. Sajnos a rendelő egy nagyon kicsi épület, és a betegek elképesztően zsúfoltan vannak. Itt kapott helyet a szemészet, két kis, 3x3 méteres helyiségben. A friss festés és a csempés, tiszta padló megetette a hatását, jó érzéssel tudtunk betegeket vizsgálni.
Rögtönöztünk egy 12 ágyas szemészeti osztályt is, ahova a betegeket szépen be tudtunk fektetni, és jó, tiszta körülmények között kezelni.
 IMG 29IMG 68

A munkálatok miatt, a központi műtő zárva volt, így a szülészet műtőjét használhattuk ottlétünk alatt. Érdekes volt szürkehályogot operálni a csecsemősírás szép, aláfestő zenéjében. Volt mindenféle műtét, de szokás szerint a szürkehályog dominált. Kabinda környékén elég sok a zöldhályogos, glaukómás beteg. Ottlétünk alatt több galukóma ellenes műtétet végeztünk. Ezen betegség gyógyszeres kezelése a falvakban, vidéken nagyon körülményes, ráadásul a betegek számára anyagilag megterhelő.

IMG 05IMG 81

Közeledve a misszió végéhez, aggódva figyeltem az időjárást. Április elején még bőven az esős évszakban, de annak a vége felé járunk. Pont egy héttel a visszaindulás előtt több napig esett kisebb megszakításokkal. Majd kapjuk a hírt az indulás előtti napon, hogy a nagy esőzések miatt igen nagy áradás van, és leállt a komp. Hirtelen megfagyott a vér az ereimben: ez azt jelenti, hogy a régi úton kell visszamennünk! A régi út, ami rövidebb, mint amelyiken jöttünk, a hegyeknek egyenesen nekivág és e miatt az első 50 km igen nehezen járható. Ráadásul a kisebb autók hónapok óta nem használják, inkább körbe járnak, hogy kíméljék a kocsikat. Folyik a régi út felújítása nagy erőkkel, de mivel a munkálatokat Mbuji Mayi-tól kezdték, hátravan 75 km, pont a legrosszabb szakaszok.

IMG 97IMG 37

No, sebaj, hiszen pont ezért vannak terepjáró kocsijaink! Indulásunk előtt 3 napig nem volt eső, ez nagyon fontos és jó dolog volt. Száraz, de borzasztó úton jöttünk, az a 60 km tényleg kocsi nyüvő, rugótörő és kormányt facsaró volt, időnként úgy éreztem, a homok kifacsarja a volánt a kezemből. Arra ügyeltem, hogy legyen egypár kép, a színek és a táj gyönyörűek voltak! Ezek az itteni (őszi) színek a száraz évszak közeledtét jelzik, ami hivatalosan május 15-én köszönt be.

IMG 78IMG 83

Akkor mi már a Sankuru megyében szeretnénk gyógyítani, ahol szintén igen sok beteg vár Lusambo-ban, Lubefu-ban és Lodja-ban.

Fr Richard

FaLang translation system by Faboba